Hajdu Gusztáv
Hajdu Gusztáv | |
Született | 1911. október 13.[1] Temesvár[2] |
Elhunyt | 1976. július 1. (64 évesen) Debrecen |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | állatorvos |
Tisztsége |
|
Iskolái | |
Sírhelye | Debrecen[3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hajdu Gusztáv (Temesvár, 1911. október 13. – Debrecen, 1976. július 1.) nyugdíjas igazgató, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága Hajdú-Bihar megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke, a Munka Érdemrend arany fokozatának, a Munka Érdemrendnek, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésnek, a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága aranykoszorús jelvényének, valamint a Hutyra Emlékéremnek a tulajdonosa.[4]
Életpályája[szerkesztés]
1934-ben végzett a budapesti Állatorvosi Főiskola hallgatójaként. Ezt követően a budapesti Országos Állategészségügyi Intézet munkatársa lett. 1936-ban állatorvos-doktori oklevelet szerzett. 1936–1939 között a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állatorvosi osztályának járványtani intézetében Manninger Rezső mellett dolgozott. 1939–1944 között járási állatorvos, 1944–1949 között főállatorvos volt Kisújszálláson. 1949–1959 között a Debreceni Állategészségügyi Intézet tudományos osztályvezetője, 1959–1972 között igazgatója volt. 1957–1962 között a debreceni Agrártudományi Főiskolán állatbonctant, élettant és egészségtant adott elő. 1962–1966 között tanszékvezető egyetemi docens volt. 1966-ban címzetes egyetemi tanár lett, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára volt 1976-ig.
Leginkább állatjárványtannal foglalkozott. Szervezte és irányította a járványos állatbetegségek elleni védekezést. Hozzá kapcsolódik több fertőző állatbetegség előfordulásának első hazai megállapítása.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Hajdu Gusztáv és Müller Krisztina (1886-1942)[5] voltak. 1940-ben, Kisújszálláson házasságot kötött Drávectzky Alice Gizellával.[6]
Művei[szerkesztés]
- Adatok a lóbrucellosis elterjedtségéhez hazánkban (doktori disszertáció, Budapest, 1936)
- Vizsgálatok a patkánybartonellosis kórtana köréből (Állatorvosi Lapok, 1937)
- Vizsgálatok a lovak, szarvasmarhák és juhok bélsarának paratyphus-bacillus tartalmáról (Korzenszky Józseffel; Állatorvosi Lapok, 1938)
- Ló babesiosis előfordulása hazánkban (Buza Lászlóval, Temesi Zoltánnal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
- A ló babesiosis újabb esetei hazánkban (Buza Lászlóval, Temesi Zoltánnal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
- A mezőgazdasági akadémiákon oktatandó Háziállatok anatómiája és élettana című tantárgy programja (Összeállította; Budapest, 1955)
- A juhok vírus okozta elvetélésének előfordulása hazánkban. A tyúkok coli-granulomájáról néhány eset kapcsán (Buza Lászlóval, Temesi Zoltánnal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
- Penész- és sarjadzógombák okozta elvetélések a szarvasmarha-állományokban (Áldásy Pállal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
- A tyúkok szívhalálának hazai előfordulásáról (Ratalics Lászlóval, Temesi Zoltánnal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
- Juhok actinobacillosisának endémiás előfordulása hazánkban (Ratalics Lászlóval; Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
- A juhok enzootiás tüdő-adenomatosisa és szagló-nyálkahártyájának fertőző adenopapillomatosisa (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
- A fertőző rhinotracheitis vírusa által előidézett agyvelőgyulladás előfordulása egy hazai borjúállományban (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
- Az állategészségügyi intézetek szerepe állategészségügyünk fejlődésében (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
Díjai[szerkesztés]
- Munka Érdemérem (1961)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
- Hutÿra Ferenc-emlékérem (1972)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/05783.htm, Hajdu Gusztáv, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
- ↑ https://library.univet.hu/portre/sirok.pdf
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 1265/1976. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Hajdu Gusztáv
- Névpont.hu
- http://www.huveta.hu/bitstream/handle/10832/634/HajduGusztav.pdf
- [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=277143&date=2021-02-28 277143&date=2021-02-28 Hajdu Gusztáv] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
További információk[szerkesztés]
- Hengl Rezső: Hajdu Gusztáv (Magyar Állatorvosok Lapja, 1976. 10. sz.).
- Tanyi János: Hajdu Gusztáv (Magyar Állatorvosok Lapja, 1999)
- Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai (Budapest, 2007)
- Fehér György: Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. 1787–2007. (Budapest, 2007).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8